From a565dc25243303b08df82b72771df193e3f2bd94 Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: Nicolas Dufour Date: Thu, 4 Feb 2010 07:56:58 +0100 Subject: Tutorials: Bitstream fonts replaced with sans and serif Fixed bugs: - https://launchpad.net/bugs/438307 (bzr r9046) --- share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg | 190 +++++++++++++++++----------------- 1 file changed, 95 insertions(+), 95 deletions(-) (limited to 'share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg') diff --git a/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg index 3724c3c2c..e1b1da5a0 100644 --- a/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg +++ b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg @@ -27,16 +27,16 @@ - - - - - - - - - - + + + + + + + + + + @@ -46,100 +46,100 @@ - A Ctrl+le nyíl segít a lapozásban + A Ctrl+le nyíl segít a lapozásban - + ::BEVEZETÉS - + Az alábbi írás bemutatja az Inkscape használatának alapjait. Mivel ez az ismertető is egy szabályos Inkscape-dokumentum, így azon túl hogy nézegetheti, szerkesztheti és másolhat belőle, vagy el is mentheti. - + A Bevezetés bemutatja a rajzvászon mozgatását, a dokumentumok kezelését, az alakzateszközök alapvető használatát, a kijelölési módszereket, a kijelölt objektumok átalakítását, a csoportosítást, a kitöltés és a körvonal beállításait, továbbá az igazítást és a z tengely fogalmát. A Segítség menüben található további ismertetők részletesebben tárgyalnak egyes témaköröket. - + A rajzvászon mozgatása - + A rajzvászon mozgatására többféle lehetőség is adódik. Görgethet billentyűzettel, a Ctrl+nyíl billentyűkombinációval. (Ki is próbálhatja, görgesse lejjebb ezt a dokumentumot.) A középső egérgomb vagy a gördítősáv (melyet a Ctrl+B lenyomásával megjeleníthet és elrejthet) is használható e célra. Az egérgörgő a vásznat függőlegesen, a Shift billentyű nyomva tartása mellett vízszintesen mozgatja. - + Nagyítás és kicsinyítés - + A nagyítást legegyszerűbben a - és a + (vagy =) billentyűkkel változtathatja. A Ctrl+középső gomb vagy a Ctrl+jobb gomb is nagyít, a Shift+középső gomb vagy a Shift+jobb gomb kicsinyít. Az egérgörgő a Ctrl nyomva tartásával szintén a nagyítást változtatja. A nagyítás beviteli mezőjébe (az ablak jobb alsó sarkában) beírható, majd Enterrel érvényesíthető a pontos nagyítási százalékérték. A Nagyító eszközzel (balra, az eszköztáron) a nagyítandó terület körberajzolható. - + Az Inkscape emlékszik az adott munkamenetben végrehajtott nagyítási műveletekre. A ` billentyűvel visszatérhet az előző nagyításhoz, a Shift+` kombinációval pedig előre lépkedhet a nagyítási előzményekben. - + Az Inkscape eszközei - + A bal oldalon található függőleges eszköztár tartalmazza az Inkscape rajzoló és szerkesztő eszközeit. Az ablak felső részén, a menü alatt található az általános parancsgombokat tartalmazó Parancssáv és az eszközfüggő gombokat tartalmazó Eszközvezérlősáv. Az ablak alján látható Állapotsor hasznos tanácsokkal és üzenetekkel szolgál munka közben. - + Sok művelet billentyűparancsokkal is végrehajtható. Ezek teljes listáját a Segítség > Billentyű- és egérkombinációk leírása menüpontban találja. - + Dokumentumok létrehozása és kezelése - + Egy új, üres dokumentumot a Fájl > Új paranccsal vagy a Ctrl+N kombinációval hozhat létre. Egy SVG-dokumentumot a Fájl > Megnyitás (Ctrl+O) paranccsal nyithat meg. Mentésre a Fájl > Mentés (Ctrl+S) vagy a Fájl > Mentés másként… (Shift+Ctrl+S) szolgál. Ez utóbbi akkor, ha új néven mentené a dokumentumot. (Programhibák még előfordulhatnak néha, így ne felejtsen el gyakran menteni.) - + Az Inkscape saját formátuma az SVG (Scalable Vector Graphics). Ez egy – a grafikai szoftverek által széleskörűen támogatott – nyílt szabvány. Az SVG az XML leírónyelven alapul, így bármely szöveg- vagy XML-szerkesztővel (az Inkscape-en kívül, merthogy az is az) szerkeszthető. Az SVG mellett több más formátum (EPS, PNG) importjára és exportjára is lehetőséget ad a program. - + Az Inkscape minden dokumentumot külön ablakban nyit meg. Ezen ablakok között az ablakkezelővel (pl. Alt+Tab) vagy az Inkscape nyitott dokumentumablakok között léptető gyorsbillentyűjével (Ctrl+Tab) válthat. (Gyakorlásként most hozzon létre egy új dokumentumot, és váltson az új és ezen dokumentum között.) Megjegyzés: Az Inkscape ezen ablakokat úgy kezeli, ahogyan a webböngészők a lapokat, azaz a Ctrl+Tab csak ugyanazon folyamat dokumentumaira működik. Ha Ön több fájlt nyit meg egy fájlkezelőből, vagy több Inkscape-folyamatot indít el egy ikonnal, akkor ez a módszer nem fog működni. - + Alakzatok készítése - + @@ -157,7 +157,7 @@ - + @@ -180,24 +180,24 @@ - + Ezek az eszközök közös néven az alakzateszközök. Minden alakzathoz tartozik egy vagy több, négyszög vagy kör alakú fogantyú; próbálja mozgatni őket, és figyelje meg, hogy az alakzatok miként változnak. Alakzatok módosításának egy más módját nyújtja az Eszközvezérlősáv; az itt található vezérlők az éppen kijelölt alakzatra hatnak (azaz amelynek láthatók a fogantyúi), valamint alapértelmezett értékként az újonnan létrehozott alakzatokra. - + A legutóbb végrehajtott műveletet a Ctrl+Z lenyomásával vonhatja vissza. (Vagy ha meggondolja magát, a Shift+Ctrl+Z kombinációval újra végrehajthatja a visszavont műveletet.) - + Mozgatás, átméretezés, forgatás - + @@ -205,7 +205,7 @@ - + @@ -213,7 +213,7 @@ - + @@ -221,14 +221,14 @@ - + valamely fogantyú húzásával átméretezni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával tarthatja meg az eredeti oldalarányt). - + @@ -236,7 +236,7 @@ - + @@ -244,62 +244,62 @@ - + valamely nem sarokponti fogantyú húzásával megdönteni (nyírni) az objektumot. (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti, hogy 15°-os lépésekkel történjen a nyírás). - + A Kijelölő eszköz Eszközvezérlősávján (a rajzvászon felett) levő beviteli mezőkben pontosan is megadhatja a kijelölt objektumok koordinátáit (X és Y) és méretét (Sz és M). - + Átalakítás billentyűzettel - + Az Inkscape többek közt a billentyűzettel való nagyfokú kezelhetőségében különbözik más vektorgrafikai programoktól. Alig van olyan parancs vagy művelet, amelyet billentyűzettel ne lehetne végrehajtani, és az objektumok átalakítása sem kivétel. - + Billentyűzettel mozgathatja (kurzormozgató nyilak), méretezheti (< és >) és forgathatja ([ és ]) az objektumokat. Az alapértelmezett mozgatási vagy méretezési lépésköz 2 px; a Shift nyomva tartásával ennek tízszerese az elmozdítás. A Ctrl+> és a Ctrl+< hatása 200%-os, illetve 50%-os átméretezés. A forgatás alapértelmezetten 15°-onként, a Ctrl nyomva tartásával 90°-onként történik. - + De talán a leghasznosabb a pixelmértékű átalakítás, mely a fenti billentyűk és az Alt együttes használatával valósítható meg. Például az Alt+nyíl a kijelölést az aktuális nagyítás szerinti 1 pixellel mozgatja el (azaz 1 képernyőpixellel, ne keverje össze a px mértékegységgel, amely az SVG hosszúsági mértékegysége, és független a nagyítástól.) Ezt úgy kell érteni, hogy ha növeli a nagyítást, akkor egy Alt+nyíl lenyomás kisebb abszolút elmozdulást eredményez, ám a képernyőn az továbbra is egy pixelnyi mozgásnak látszik. Ezáltal lehetőség van egy objektumot tetszőleges pontossággal elhelyezni, ehhez csak a nagyítást kell megfelelően növelni vagy csökkenteni. - + Hasonlóan, az Alt+> és az Alt+< a kijelölés látható méretét egy képernyőpixellel változtatja meg. Az Alt+[ és az Alt+] forgatás a kijelölésnek a középponttól legtávolabb eső pontját mozgatja el egy képernyőpixellel. - + Megjegyzés: Linux-felhasználók esetleg nem az elvárt működést tapasztalják az Alt+nyíl és még néhány billentyűkombináció esetében, ha az ablakkezelőjük elfogja az Inkscape elől ezeket a billentyűleütéseket. Az ablakkezelő beállításainak megfelelő megváltoztatása segíthet a probléma megoldásában. - + Többszörös kijelölés - + @@ -309,7 +309,7 @@ - + @@ -319,31 +319,31 @@ - + A kijelölésben minden különálló objektum körül egy kijelölésjelző látható – alapértelmezetten egy szaggatott vonalú, téglalap alakú keret. Ezen jelzők segítségével könnyen átlátható, hogy mi van és mi nincs éppen kijelölve. Például ha kijelöli a két ellipszist és a négyszöget is, akkor e jelzők nélkül nehéz lenne megállapítani, hogy az ellipszisek ki vannak-e jelölve vagy sem. - + Egy objektumot Shift+kattintással vehet ki a kijelölésből. Jelölje ki mindhárom fenti objektumot, majd Shift+kattintással vegye ki a kijelölésből a két ellipszist, hogy csak a négyszög maradjon kijelölve. - + Az Esc billentyű megszüntet minden kijelölést. A Ctrl+A kijelöli az összes objektumot az aktuális rétegen (ha nem hozott létre réteget, akkor ez megfelel a dokumentum összes objektumának). - + Csoportosítás - + @@ -358,31 +358,31 @@ - + Egy vagy több kijelölt objektumot a Ctrl+G billentyűkkel foglalhat csoportba. A Ctrl+U kombinációval pedig felbonthatja a kijelölt csoportokat. Más objektumokhoz hasonlóan a csoportok maguk is csoportba foglalhatók; ilyen rekurzív csoportok tetszőleges mélységben készíthetők. Viszont a Ctrl+U csak a kijelölt csoport legfelső szintjét szünteti meg; így ha egy ilyen többszörös csoportot teljesen fel akar bontani, akkor ismételten használnia kell a Ctrl+U billentyűket, a csoport mélysége szerint. - + De egy csoportban levő objektum szerkesztéséhez nem is kell felbontania a csoportot. Csak válassza ki Ctrl+kattintással az objektumot, és már szerkesztheti is, a csoporttól függetlenül. Ctrl+Shift+kattintásokkal egyidejűleg jelölhet ki különféle objektumokat (bármely csoportban vagy azon kívül is). Próbálja mozgatni vagy átalakítani valamelyik alakzatot a fenti csoportban (a jobb oldalon) anélkül, hogy a csoportot felbontaná, majd szüntesse meg a kijelölést, ezután újra jelölje ki a csoportot. Így láthatja, hogy az objektumok továbbra is csoportban vannak. - + Kitöltés és körvonal - + Számos művelet párbeszédablakok segítségével végezhető. Egy objektum kifestésének talán a legegyszerűbb módja, ha a Nézet menüből (vagy a Shift+Ctrl+W billentyűkkel) megnyitja a Színminták párbeszédablakot, kijelöl egy objektumot, majd választ egy mintát a kifestéshez (a kitöltés színének megváltoztatásához). - + @@ -390,21 +390,21 @@ - + A párbeszédablakon három lapot láthat: Kitöltés, Körvonalrajzolat és Körvonalstílus. A Kitöltés lapon a kijelölt objektumok (belső) kitöltése állítható be. A fülek alatti gombokkal módosítható a kitöltés típusa: nincs kitöltés (az X gomb), egyenletes szín, lineáris vagy sugárirányú színátmenet. A fenti alakzat kijelölésekor az egyenletes szín aktiválódik. - + A gombok alatt, egy-egy külön lapon találhatók a színválasztók: RGB, CMYK, HSL és Kerék. Valószínűleg a Kerék a legkényelmesebben használható színválasztó, ahol a háromszög forgatásával a kerékről kiválasztható egy szín, majd a háromszögben megadható a szín árnyalata. Mindegyik színválasztóhoz tartozik egy, a kijelölt objektumok alfaértékét (átlátszóságát) szabályozó csúszka. - + @@ -418,7 +418,7 @@ - + @@ -433,7 +433,7 @@ - + @@ -447,7 +447,7 @@ - + @@ -498,24 +498,24 @@ - + Ha egyszínű kitöltésről színátmenetre vált, a kezdeti színátmenet az eredeti színen alapul, annak teljesen átlátszatlanból teljesen átlátszóba való átmenete lesz. Váltson a Színátmenet eszközre (Ctrl+F1), és a színátmenet fogantyúival alakíthatja a színátmenetet – a vezérlőket vonalak kötik össze, melyek meghatározzák a színátmenet irányát és hosszát. Ha bármelyik színátmenet-fogantyút kijelöli (kék szín jelzi), a Kitöltés és körvonal párbeszédablakban az ehhez a fogantyúhoz tartozó színt lehet beállítani, nem pedig az egész kijelölt objektumét. - + A Színpipetta eszközzel (F7) is kényelmesen módosítható az objektumok színe. Csak kattintson az eszközzel bárhová, és a kijelölt objektum kitöltése (Shift+kattintás esetén a körvonal színe) a felszedett szín lesz. - + Kettőzés, igazítás és elrendezés - + @@ -523,7 +523,7 @@ - + @@ -587,18 +587,18 @@ - + Z tengely - + A z tengely kifejezés a rajzon egymásra helyezett objektumok sorrendjére utal, vagyis hogy melyik objektum van felül, és takarja le a többit. Az Objektum menü két parancsa, a Felülre helyezés (a Home billentyű) és az Alulra helyezés (az End billentyű) a kijelölt objektumokat az aktuális réteg z tengelyén legfelülre vagy legalulra mozgatja. További két parancs, a Feljebb helyezés (PgUp) és a Lejjebb helyezés (PgDn) csak egy lépéssel mozgatja fel vagy le az objektumot, vagyis egy nem kijelölt objektumon túlra mozgatja a z tengelyen (csak azon objektumokon túl, melyek fedésben vannak a kijelölttel; ha nincs ilyen objektum, akkor rendre legfelülre vagy legalulra). - + @@ -611,45 +611,45 @@ - + Nagyon jól használható kijelölésre a Tab billentyű is. Ha semmi nincs kijelölve, akkor a legalsó objektumot jelöli ki; egyébként pedig a z tengelyen a kijelölt objektumok felett levőt. A Shift+Tab fordítva működik: a legfelső objektumtól indul, és lefelé halad. Mivel egy újonnan létrehozott objektum mindig legfelülre kerül, így ha olyankor nyomja meg a Shift+Tab kombinációt, amikor semmi sincs kijelölve, akkor ezzel a legutóbb létrehozott objektumot jelölheti ki. Próbálgassa a Tab és a Shift+Tab billentyűket a fenti ellipszisekkel. - + Takart objektum kijelölése és kijelölt objektum húzása - + Előfordulhat, hogy éppen egy másik takarásában levő objektummal szeretne dolgozni. Az alsó objektum még látható is lehet, ha a felette levő (részlegesen) átlátszó, de rákattintva csak a felső objektumot tudja kijelölni, az alatta levőt nem. - + Ekkor használható az Alt+kattintás. Az első Alt+kattintás a felső objektumot jelöli ki, ahogy a rendes kattintás is. De a következő Alt+kattintás ugyanott már az alatta levőt, a következő az az alattit és így tovább. Tehát egymás utáni Alt+kattintásokkal egy adott helyen rendre kijelölhetők az ott a z tengely vonatkozásában egymáson elhelyezkedő objektumok. A legalsó objektumot elérve a következő Alt+kattintás újra a legfelső objektumot jelöli ki. - + [Linuxon az Alt+kattintás esetleg nem a leírtaknak megfelelően működik, hanem az egész Inkscape-ablakot mozgatja. Ez akkor fordulhat elő, ha az ablakkezelőben az Alt+kattintáshoz valamilyen művelet van rendelve. Keresse meg az ablakkezelő beállításaiban az ablakműveletekre vonatkozó részt, és vagy kapcsolja ki a módosítóbillentyűt, vagy állítsa át a Meta (Windows) billentyűre, így az Inkscape és más alkalmazások is szabadon használhatják az Alt billentyűt.] - + Mindez szép és jó, de mit lehet kezdeni egy másik objektum alatt elhelyezkedő, kijelölt objektummal? Billentyűzettel alakítható, és egérrel a kijelölő fogantyúi is mozgathatók. Viszont ha megpróbálja az objektumot magát egérrel arrébb húzni, akkor a kijelölés megszűnik, és a legfelső objektum válik kijelöltté (ahogy a kattintás-és-húzásnak működni is kell – kijelöli a kurzor alatti (legfelső) objektumot, és mozgatja a kijelölést). Ha egy jelenleg éppen kijelölt objektumot úgy szeretne húzni, hogy a kijelölés ne változzon meg a kattintás pillanatában, akkor az Alt+húzás a megfelelő módszer. Ez mindig az aktuális kijelölést mozgatja, attól függetlenül, hogy az egérrel hová kattintva kezdi a húzást. - + @@ -658,11 +658,11 @@ - + Zárszó - + @@ -683,19 +683,19 @@ - + - - - - - - - - - - + + + + + + + + + + @@ -704,8 +704,8 @@ - - A Ctrl+fel nyíl segít a lapozásban + + A Ctrl+fel nyíl segít a lapozásban -- cgit v1.2.3