From d7164ea9bc6ef7a945cbbdba31090f227b156580 Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: Marcin Floryan Date: Thu, 21 May 2009 22:56:38 +0000 Subject: Regenerated all tutorials from inkscape-doc primarily to add new tutorials translated into Polish, but also those where some translations existed. Hopefuly not messed around too much. (bzr r7914) --- share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg | 382 ++++++++++++++++++++++++++++++++++ 1 file changed, 382 insertions(+) create mode 100644 share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg (limited to 'share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg') diff --git a/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg new file mode 100644 index 000000000..af642ba53 --- /dev/null +++ b/share/tutorials/tutorial-basic.hu.svg @@ -0,0 +1,382 @@ + + + + + + + + + + + + + + + + image/svg+xml + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + A Ctrl+le nyíl segít a lapozásban + + ::BEVEZETÉS + + + + + + + +Az alábbi írás bemutatja az Inkscape használatának alapjait. Mivel ez az ismertető is egy szabályos Inkscape-dokumentum, így azon túl hogy nézegetheted, szerkesztheted és másolhatsz belőle, vagy el is mentheted. + +A Bevezetés bemutatja a rajzvászon mozgatását, a dokumentumok kezelését, az alakzateszközök alapvető használatát, a kijelölési módszereket, a kijelölt objektumok átalakítását, a csoportosítást, a kitöltés és a körvonal beállításait, továbbá az igazítást és a z-tengely fogalmát. A Segítség menüben található további ismertetők részletesebben tárgyalnak egyes témaköröket. + + + + +A rajzvászon mozgatása + +A rajzvászon mozgatására többféle lehetőség is adódik. Görgethetsz billentyűzettel, a Ctrl+nyíl billentyűkombinációval. (Ki is próbálhatod, görgesd lejjebb ezt a dokumentumot.) A középső egérgomb vagy a gördítősáv (melyet a Ctrl+B lenyomásával megjeleníthetsz és elrejthetsz) is használható e célra. Az egérgörgő a vásznat függőlegesen, a Shift billentyű nyomva tartása mellett vízszintesen mozgatja. + + + +Nagyítás és kicsinyítés +A nagyítást legegyszerűbben a - és a + (vagy =) billentyűkkel változtathatod. A Ctrl+középső gomb vagy a Ctrl+jobb gomb is nagyít, a Shift+középső gomb vagy a Shift+jobb gomb kicsinyít. Az egérgörgő a Ctrl nyomva tartásával szintén a nagyítást változtatja. A nagyítás beviteli mezőjébe (az ablak jobb alsó sarkában) beírható, majd Enterrel érvényesíthető a pontos nagyítási százalékérték. A Nagyító eszközzel (balra, az eszköztáron) a nagyítandó terület körberajzolható. +Az Inkscape emlékszik az adott munkamenetben végrehajtott nagyítási műveletekre. A ` billentyűvel visszatérhetsz az előző nagyításhoz, a Shift+` kombinációval pedig előre lépkedhetsz a nagyítási előzményekben. + + + +Az Inkscape eszközei + +A bal oldalon található függőleges eszköztár tartalmazza az Inkscape rajzoló és szerkesztő eszközeit. Az ablak felső részén, a menü alatt található az általános parancsgombokat tartalmazó Parancssáv és az eszközfüggő gombokat tartalmazó Eszközvezérlősáv. Az ablak alján látható Állapotsor hasznos tanácsokkal és üzenetekkel szolgál munka közben. + +Sok művelet billentyűparancsokkal is végrehajtható. Ezek teljes listáját a Segítség > Billentyű- és egérkombinációk leírása menüpontban találod. + + + +Dokumentumok létrehozása és kezelése + +Egy új, üres dokumentumot a Fájl > Új paranccsal vagy a Ctrl+N kombinációval hozhatsz létre. Egy SVG-dokumentumot a Fájl > Megnyitás (Ctrl+O) paranccsal nyithatsz meg. Mentésre a Fájl > Mentés (Ctrl+S) vagy a Fájl > Mentés másként… (Shift+Ctrl+S) szolgál. Ez utóbbi akkor, ha új néven mentenéd a dokumentumot. (Programhibák még előfordulhatnak néha, így ne felejts el gyakran menteni!) + +Az Inkscape saját formátuma az SVG (Scalable Vector Graphic). Ez egy – a grafikai szoftverek által széleskörűen támogatott – nyílt szabvány. Az SVG az XML leírónyelven alapul, így bármely szöveg- vagy XML-szerkesztővel (az Inkscape-en kívül, merthogy az is az) szerkeszthető. Az SVG mellett több más formátum (EPS, PNG) importjára és exportjára is lehetőséget ad a program. + +Az Inkscape minden dokumentumot külön ablakban nyit meg. Ezen ablakok között az ablakkezelőddel (pl. Alt+Tab), vagy az Inkscape nyitott dokumentumablakok között léptető gyorsbillentyűjével (Ctrl+Tab) válthatsz. (Gyakorlásként most hozz létre egy új dokumentumot, és válts az új és ezen dokumentum között.) + + + +Alakzatok készítése +Itt az ideje rajzolni néhány alakzatot! Az eszköztáron kattints a Téglalap eszközre (vagy nyomd le az F4 billentyűt), majd kattint-és-húz módszerrel rajzolj egy új dokumentumba, vagy ide: + + + +Amint látod, az alapértelmezett téglalapok kékek, fekete körvonallal, és részben átlátszóak. Később majd meglátod, hogyan módosítható ez. A további eszközökkel ellipszisek, csillagok és spirálok is rajzolhatók: + + + +Ezek az eszközök közös néven az alakzateszközök. Minden alakzathoz tartozik egy vagy több, négyszög vagy kör alakú fogantyú; próbáld mozgatni őket, és figyeld meg, hogy az alakzatok miként változnak. Alakzatok módosításának egy más módját nyújtja az Eszközvezérlősáv; az itt található vezérlők az éppen kijelölt alakzatra hatnak (azaz amelynek láthatók a fogantyúi), valamint alapértelmezett értékként az újonnan létrehozott alakzatokra. + +A legutóbb végrehajtott műveletet a Ctrl+Z lenyomásával vonhatod vissza. (Vagy ha meggondolod magad, a Shift+Ctrl+Z kombinációval újra végrehajthatod a visszavont műveletet.) + + + + +Mozgatás, átméretezés, forgatás A leggyakrabban használt Inkscape-eszköz a Kijelölő eszköz. Kattints az eszköztáron a legfölső gombra (egy nyilat ábrázol), vagy nyomd meg az F1 vagy a Szóköz billentyűt. Ekkor ki tudsz jelölni bármilyen objektumot a vásznon. Kattints az alábbi négyszögre. + + + +Nyolc nyíl alakú fogantyút láthatsz az objektum körül. Ilyenkor lehetőséged van: + + +húzással mozgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheted a vízszintes vagy függőleges irányt); + + +valamely fogantyú húzásával átméretezni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával tarthatod meg az eredeti oldalarányt). + + +Ha újra a négyszögre kattintasz, a fogantyúk megváltoznak. Így lehetőséged van: + + + +a sarokfogantyúk mozgatásával forgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartása mellett 15°-onként forgathatsz; a kereszt alakú jel elmozgatásával módosíthatod a forgás középpontját); + + +valamely nem sarokponti fogantyú húzásával megdönteni (nyírni) az objektumot. (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheted, hogy 15°-os lépésekkel történjen a nyírás). + + +A Kijelölő eszköz Eszközvezérlősávján (a rajzvászon fölött) lévő beviteli mezőkben pontosan is megadhatod a kijelölt objektumok koordinátáit (X és Y) és méretét (Sz és M). + + + +Átalakítás billentyűzettel + +Az Inkscape többek közt a billentyűzettel való nagyfokú kezelhetőségében különbözik más vektorgrafikai programoktól. Alig van olyan parancs vagy művelet, amit billentyűzettel ne lehetne végrehajtani, és az objektumok átalakítása sem kivétel. + +Billentyűzettel mozgathatod (kurzormozgató nyilak), méretezheted (< és >) és forgathatod ([ és ]) az objektumokat. Az alapértelmezett mozgatási vagy méretezési lépésköz 2 px; a Shift nyomva tartásával ennek tízszerese. A Ctrl+> és a Ctrl+< hatása 200%-os, illetve 50%-os átméretezés. A forgatás alapértelmezetten 15°-onként, a Ctrl nyomva tartásával 90°-onként történik. + +De talán a leghasznosabb a pixelmértékű átalakítás, mely a fenti billentyűk és az Alt együttes használatával valósítható meg. Például az Alt+nyíl a kijelölést az aktuális nagyítás szerinti 1 pixellel mozgatja el (azaz 1 képernyőpixellel, ne keverd össze a px mértékegységgel, ami az SVG hosszúsági mértékegysége, és független a nagyítástól.) Ezt úgy kell érteni, hogy ha növeled a nagyítást, akkor egy Alt+nyíl lenyomás kisebb abszolút elmozdulást eredményez, ám a képernyőn az továbbra is egy pixelnyi mozgásnak látszik. Ezáltal lehetőség van egy objektumot tetszőleges pontossággal elhelyezni, ehhez csak a nagyítást kell megfelelően növelni vagy csökkenteni. + +Hasonlóan, az Alt+> és az Alt+< a kijelölés látható méretét egy képernyőpixellel változtatja meg. Az Alt+[ és az Alt+] forgatás a kijelölésnek a középponttól legtávolabb eső pontját mozgatja el egy képernyőpixellel. + +Megjegyzés: Linuxfelhasználók esetleg nem az elvárt működést tapasztalják az Alt+nyíl és még néhány billentyűkombináció esetén, ha az ablakkezelőjük elfogja az Inkscape elől ezeket a billentyűleütéseket. Az ablakkezelő beállításainak megfelelő megváltoztatása segíthet a probléma megoldásában. + + + +Többszörös kijelölés Egymás utáni Shift+kattintásokkal tetszőleges számú objektumot ki tudsz jelölni, vagy egérhúzással körbe is rajzolhatod a kijelölendő objektumokat; ez utóbbi a területkijelölés. (A Kijelölő eszköz megrajzolja a területet, amint egy üres területen kattintva húzni kezded az egeret; viszont ha nyomva tartod a Shift billentyűt, mielőtt elkezded a húzást, akkor a kezdőpont bárhol lehet, mindenképp területkijelölés készül.) Próbaképpen jelöld ki mind a három alábbi alakzatot: + + + +Jelöld ki területkijelöléssel (húzás vagy Shift+húzás) az alábbi két ellipszist úgy, hogy a négyszög ne kerüljön bele a kijelölésbe: + + + +A kijelölésben minden különálló objektum körül egy kijelölésjelző látható – alapértelmezetten egy szaggatott vonalú, téglalap alakú keret. Ezen jelzők segítségével könnyen átlátható, hogy mi van és mi nincs éppen kijelölve. Például ha kijelölöd a két ellipszist és a négyszöget is, akkor e jelzők nélkül nehéz lenne megállapítani, hogy az ellipszisek ki vannak-e jelölve vagy sem. + +Egy objektumot Shift+kattintással vehetsz ki a kijelölésből. Jelöld ki mindhárom fenti objektumot, majd Shift+kattintással vedd ki a kijelölésből a két ellipszist, hogy csak a négyszög maradjon kijelölve. + +Az Esc billentyű megszüntet minden kijelölést. A Ctrl+A kijelöli az összes objektumot az aktuális rétegen (ha nem hoztál létre réteget, akkor ez megfelel a dokumentum összes objektumának). + + + +Csoportosítás + +Különböző objektumokat csoportba is foglalhatsz. Egy csoport mozgatáskor vagy átalakításkor úgy viselkedik, mint egy egyszerű objektum. Lent, a bal oldalon három különálló objektum látható; három ugyanilyen objektum a jobb oldalon csoportba van foglalva. Próbáld húzással elmozgatni a csoportot. + + + + + + + +Egy vagy több kijelölt objektumot a Ctrl+G billentyűkkel foglalhatsz csoportba. A Ctrl+U kombinációval pedig felbonthatod a kijelölt csoportokat. Más objektumokhoz hasonlóan a csoportok maguk is csoportba foglalhatók; ilyen rekurzív csoportok tetszőleges mélységben készíthetők. Viszont a Ctrl+U csak a kijelölt csoport legfelső szintjét szünteti meg; így ha egy ilyen többszörös csoportot teljesen fel akarsz bontani, akkor ismételten használnod kell a Ctrl+U billentyűket, a csoport mélysége szerint. + +De egy csoportban lévő objektum szerkesztéséhez nem is kell fölbontanod a csoportot. Csak válaszd ki Ctrl+kattintással az objektumot, és már szerkesztheted is, a csoporttól függetlenül. Ctrl+Shift+kattintásokkal egyidejűleg jelölhetsz ki különféle objektumokat (bármely csoportban vagy azon kívül is). Próbáld mozgatni vagy átalakítani valamelyik alakzatot a fenti csoportban (a jobb oldalon) anélkül, hogy a csoportot felbontanád, majd szüntesd meg a kijelölést, ezután újra jelöld ki a csoportot. Így láthatod, hogy az objektumok továbbra is csoportban vannak. + + + +Kitöltés és körvonal + +Számos művelet párbeszédablakok segítségével végezhető. Egy objektum kifestésének talán a legegyszerűbb módja, ha a Nézet menüből (vagy a Shift+Ctrl+W billentyűkkel) megnyitod a Színminták párbeszédablakot, kijelölsz egy objektumot, majd választasz egy mintát a kifestéshez (a kitöltés színének megváltoztatásához). + +Még hasznosabb az Objektum menüből (vagy a Shift+Ctrl+F billentyűkkel) nyitható Kitöltés és körvonal párbeszédablak. Jelöld ki az alábbi alakzatot, és nyisd meg a Kitöltés és körvonal ablakát. + + + +A párbeszédablakon három lapot láthatsz: Kitöltés, Körvonalrajzolat és Körvonalstílus. A Kitöltés lapon a kijelölt objektumok (belső) kitöltése állítható be. A fülek alatti gombokkal módosítható a kitöltés típusa: nincs kitöltés (az X gomb), egyenletes szín, lineáris vagy sugárirányú színátmenet. A fenti alakzat kijelölésekor az egyenletes szín aktiválódik. + +A gombok alatt, egy-egy külön lapon találhatók a színválasztók: RGB, CMYK, HSL és Kerék. Valószínűleg a Kerék a legkényelmesebben használható színválasztó, ahol a háromszög forgatásával a kerékről kiválasztható egy szín, majd a háromszögben megadható a szín árnyalata. Mindegyik színválasztóhoz tartozik egy, a kijelölt objektumok alfaértékét (átlátszóságát) szabályozó csúszka. + +Ha kijelölsz egy objektumot, a színválasztó értékei az aktuális objektum színének megfelelően változnak (többszörös kijelölés esetén a színek átlagának megfelelően). Próbálgasd az alábbi alakzatokkal: + + + +A Körvonalrajzolat lapon eltávolíthatod egy objektum körvonalát, vagy beállíthatod a körvonal színét és átlátszóságát: + + + +A Körvonalstílus lapon tudod beállítani a körvonal szélességét és egyéb tulajdonságait: + + + +Egyenletes szín helyett színátmenet is választható mind a kitöltéshez, mind a körvonalhoz: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +Ha egyszínű kitöltésről színátmenetre váltasz, a kezdeti színátmenet az eredeti színen alapul, annak teljesen átlátszatlanból teljesen átlátszóba való átmenete lesz. Válts a Színátmenet eszközre (Ctrl+F1), és a színátmenet fogantyúival alakíthatod a színátmenetet – a vezérlőket vonalak kötik össze, melyek meghatározzák a színátmenet irányát és hosszát. Ha bármelyik színátmenet-fogantyút kijelölöd (kék szín jelzi), a Kitöltés és körvonal párbeszédablakban az ehhez a fogantyúhoz tartozó színt lehet beállítani, nem pedig az egész kijelölt objektumét. + +A Színpipetta eszközzel (F7) is kényelmesen módosítható az objektumok színe. Csak kattints az eszközzel bárhová, és a kijelölt objektum kitöltése (Shift+kattintás esetén a körvonal színe) a felszedett szín lesz. + + + +Kettőzés, igazítás és elrendezés + +Az egyik leggyakoribb művelet egy objektum megkettőzése (Ctrl+D). A másodpéldány pontosan az eredeti fölött jön létre, majd egérrel vagy billentyűzettel áthelyezhető máshová. Gyakorlásképpen próbáld meg kitölteni a sort a fekete négyszög másolataival: + + + +Előfordulhat, hogy a másolatok többé-kevésbé szabálytalanul helyezkednek el. Ezen segíthet az Igazítás és elrendezés párbeszédablak (Ctrl+Shift+A). Jelöld ki az összes négyszöget (Shift+kattintás vagy rajzold körbe őket), nyisd meg a párbeszédablakot, válaszd a „Középre igazítás a vízszintes tengelyhez” gombot, aztán „Az objektumok közti vízszintes helyek azonossá tétele” gombot (figyeld a gombok gyorstippjeit). Az objektumok így most egy sorban, egymástól egyenlő távolságra vannak. Íme néhány példa az igazítás és elrendezés egyéb módozataira: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +Z-tengely + +A z-tengely kifejezés a rajzon egymásra helyezett objektumok sorrendjére utal, vagyis hogy melyik objektum van fölül, és takarja le a többit. Az Objektum menü két parancsa, a Felülre helyezés (a Home billentyű) és az Alulra helyezés (az End billentyű) a kijelölt objektumokat az aktuális réteg z-tengelyén legfelülre vagy legalulra mozgatja. További két parancs, a Feljebb helyezés (PgUp) és a Lejjebb helyezés (PgDn) csak egy lépéssel mozgatja föl vagy le az objektumot, vagyis egy nem kijelölt objektumon túlra mozgatja a z-tengelyen (csak azon objektumokon túl, melyek fedésben vannak a kijelölttel; ha nincs ilyen objektum, akkor rendre legfölülre vagy legalulra). + +Gyakorlásképpen próbáld ezekkel a parancsokkal megfordítani az alábbi objektumok sorrendjét a z-tengelyen úgy, hogy a bal oldali ellipszis legyen a legfölső, a jobbra lévő pedig a legalsó: + + + +Nagyon jól használható kijelölésre a Tab billentyű is. Ha semmi nincs kijelölve, akkor a legalsó objektumot jelöli ki; egyébként pedig a z-tengelyen a kijelölt objektumok fölött lévőt. A Shift+Tab fordítva működik: a legfölső objektumtól indul, és lefelé halad. Mivel egy újonnan létrehozott objektum mindig legfölülre kerül, így ha olyankor nyomod meg a Shift+Tab kombinációt, amikor semmi sincs kijelölve, akkor evvel a legutóbb létrehozott objektumot jelölheted ki. Próbálgasd a Tab és a Shift+Tab billentyűket a fenti ellipszisekkel. + + + +Takart objektum kijelölése és húzása + +Előfordulhat, hogy épp egy másik takarásában lévő objektummal szeretnél dolgozni. Az alsó objektum még látható is lehet, ha a fölötte lévő (részlegesen) átlátszó, de rákattintva csak a felső objektumot tudod kijelölni, az alatta lévőt nem. + +Ekkor használható az Alt+kattintás. Az első Alt+kattintás a felső objektumot jelöli ki, ahogy a rendes kattintás is. De a következő Alt+kattintás ugyanott már az alatta lévőt, a következő az az alattit és így tovább. Tehát egymás utáni Alt+kattintásokkal egy adott helyen rendre kijelölhetők az ott a z-tengely vonatkozásában egymáson elhelyezkedő objektumok. A legalsó objektumot elérve a következő Alt+kattintás újra a legfölső objektumot jelöli ki. + +[Linuxon az Alt+kattintás esetleg nem a leírtaknak megfelelően működik, hanem az egész Inkscape-ablakot mozgatja. Ez akkor fordulhat elő, ha az ablakkezelődben az Alt+kattintáshoz valamilyen művelet van rendelve. Keresd meg az ablakkezelő beállításaiban az ablakműveletekre vonatkozó részt, és vagy kapcsold ki a módosítóbillentyűt, vagy állítsd át a Meta (Windows) billentyűre, így az Inkscape és más alkalmazások is szabadon használhatják az Alt billentyűt.] + +Mindez szép és jó, de mit lehet kezdeni egy másik objektum alatt elhelyezkedő, kijelölt objektummal? Billentyűzettel alakítható, és egérrel a kijelölő fogantyúi is mozgathatók. Viszont ha megpróbálod az objektumot magát egérrel arrébb húzni, akkor a kijelölés megszűnik, és a legfelső objektum válik kijelöltté (ahogy a kattintás-és-húzásnak működni is kell – kijelöli a kurzor alatti (legfelső) objektumot, és mozgatja a kijelölést). Ha egy jelenleg éppen kijelölt objektumot úgy szeretnél húzni, hogy a kijelölés ne változzon meg a kattintás pillanatában, akkor az Alt+húzás a megfelelő módszer. Ez mindig az aktuális kijelölést mozgatja, attól függetlenül, hogy az egérrel hová kattintva kezded a húzást. + +Próbáld ki az Alt+kattintást és az Alt+húzást az átlátszó, zöld négyszög alatti barna alakzatokkal: + + + + + + + +Zárszó + +Ezzel véget is ért a Bevezetés. Az Inkscape a fentieknél jóval több lehetőséget nyújt, ám a bemutatott módszerek segítségével már képes vagy egyszerű, de használható grafikákat készíteni. Néhány témakörről részletesebben olvashatsz a Segítség > Ismertetők menüben található többi leírásban, például a Haladó címűben. + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + image/svg+xml + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + A Ctrl+fel nyíl segít a lapozásban + + \ No newline at end of file -- cgit v1.2.3